Tartalomjegyzék
Fotó: Denis Anderson, CSIRO, Wikimedia Commons, CC BY 3.0.
A propolisz a méhek saját építőanyaga, és Marla Spivak méhkutató szerint a kaptár egészségének fontos része: a fészek belső falán lévő réteg a mikrobákat pusztítja, így a méhek immunrendszerének kevesebb a dolga. Varroa ellen viszont nem kezelés. Egy algériai laborkísérletben tálban és egy tízméhes dobozban biztató volt, kaptárban még senki nem próbálta.
Három angol nyelvű videót dolgoztunk fel: egy bemutatót egy algériai varroa-kísérletről, valamint Marla Spivak két beszélgetését a propoliszról. A cikk a méhekről szól, a videók emberi használatról mondott részeit nem vesszük át. Hogy mi a propolisz és honnan jön, azt a Mi az a propolisz? és a Honnan jön a propolisz? oldalon írtuk le.
Mit csinál a propolisz a kaptárban
Spivak szerint a méhek a fészek belsejét propoliszréteggel, vagyis propoliszburokkal vonják be, ahogy régen az erdei fák üregében is. Ő ezt a kaptár egészségvédelmi rendszerének létfontosságú részeként írja le, és külső immunrendszernek nevezi: a propolisz a fészekben elpusztítja a kórokozó és az alkalmi mikrobákat, a méhek saját immunrendszerének ezért nem kell folyton működésben lennie. A hasznos mikrobák közben jobban szaporodnak a méhek testén és belsejében. A laborjuk mérésein azt látták, hogy propoliszburokkal csökken a mért értékek szórása, vagyis a méhek immunrendszere kevésbé ingadozik.
Hogy a méhek miért gyűjtik, ha viaszt is tudnak építeni, azt Spivak szerint az magyarázza, hogy a gyűjtés nehéz: nincs mögötte táplálék, ragad, és a hátsó lábukról sem tudják maguk leszedni. Ha mégis megteszik, akkor valami előnye van. A hézagok betömése és talán a páratartalom szabályozása szóba jön, de szerinte a lényeg a mikrobákat pusztító hatás. A méhek a sima falú dobozokban is a résekbe és a dobozok közé ragasztják. A rövidebb beszélgetésben az is elhangzik, hogy ha a kaptárban a leirat szerint chalkbrood nevű betegség van, a méhek több gyantagyűjtőt küldenek ki.
Propolisz és varroa: ki mit mért
| Forrás | Mit vizsgáltak | Mit találtak | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Algériai kutatók (a videó bemutatója szerint) | három régió propoliszkivonata varroa atkákon, tálban | az erős adagnál két régióé 3-4 óra alatt minden atkát elpusztított, a harmadiké 7 óra alatt 92 százalékot | tálban mért eredmény |
| Ugyanők, „mini kaptár” | 10 dolgozó méh és 10 atka egy műanyag dobozban, 3 napig | az atkák 85-87 százaléka (két régió), 77 százaléka (a harmadik) pusztult el, a méhek túlélése a kontrollal egyezett | nincs királynő, lép és fiasítás |
| Spivak laborja | varroa, nozéma, vírusok | nem láttak hatást | |
| Európai kutatócsoport (Spivak szerint) | propolisz a kolóniában | a varroa-terhelés kicsit csökkent | nem elég kezelésnek |
| Olasz csoport (Spivak szerint) | a méhek beépítik a propolisz összetevőit a fiasításos lépbe | a varroa termékenysége kicsit csökken | nem elég kezelésnek |
| Dél-amerikai vizsgálat (Spivak szerint) | cukoroldatban etetett propolisz | csökkent a nozéma | szerinte ez nem az, ami a természetben történik |
Az algériai kísérlet közelebbről
A kutatók három algériai régióból gyűjtöttek propoliszt, kettőt északról, egyet a Szaharából, és mindegyikből alkoholos kivonatot készítettek. A videó szerint a propolisz összetétele régiónként eltér, máshol is: Európában és a mérsékelt övi Észak-Amerikában a méhek főleg nyárfából, Brazíliában a zöld propolisz a Baccharis nevű növényből, a vörös propolisz egy mangrove-mocsári növényből származik.
A tálban hat atka került egy szűrőpapírra, a kivonattal 30 másodpercig érintkeztek, majd tiszta tálba kerültek, és hét órán át figyelték őket. Mindegyik csoportba, a kontrollba is ugyanannyi alkohol került, így az eredmény nem az alkoholon múlik. A szaharai régió propolisza lassabban hatott, és a gyengébb meg az erősebb adag között kicsi volt a különbség. A videó szerint ebből a propoliszból hiányzik egy összetevő, ami a másik kettőben megvan, egy másikból pedig több van benne, ezért az eredmény is eltérhet. A beszélő hozzáteszi, hogy ez az egy tanulmány ennek statisztikai bizonyítására nem elég. A kutatók a mechanizmust nem ismerik, tippjük szerint a propolisz meggyengíti az atka külső páncélját.
A beszélő a „mini kaptár” elnevezést félrevezetőnek tartja, mert a dobozban nincs királynő, lép és fiasítás. A végén annyit mond, hogy az eredmény ígéretes, de nem bizonyított. A kutatók szerint a következő lépés a valódi kaptárok permetezése.
Mit jelent ez a méhésznek
Spivak világosan beszél: a propolisz nem kezelés, hanem a kaptár egyik alapvető egészségi eleme, ami szerinte talán egy kicsit segít a betegségek és az atkák ellen. Sok kis dolog együtt viszont hozzájárul a méhek egészségéhez. A méheket szerinte úgy tenyésztettük, hogy keveset gyűjtsenek, mert a méhészek nem szeretik a ragacsot, és ez nagy rossz szolgálat nekik. Ha a dobozok találkozásánál útban van, nyugodtan le lehet kaparni, de ott a méhek nem természetes módon helyezik el: ezért szerinte adni kell nekik repedéseket és réseket. A higiénés viselkedést (a beteg vagy atkás fiasítás kitakarítását) és a sok propolisz gyűjtését együtt tartja nyerő kombinációnak, és szerinte a kettőt együtt kellene tenyészteni.
Amit a videók nem mondanak meg
A videók nem adják meg, mekkora adag kellene, hogyan juttatnák be a kaptárba, vagy mi történne egy teljes szezon alatt, királynővel és fiasítással. Az algériai tanulmány pontos adatait nem néztük meg, csak a videó összefoglalóját. A rövidebb beszélgetést a Premier Bee nevű cégnél vették fel, és a cég terméksoráról is szó esik benne. Hogy Magyarországon mi engedélyezett méhészeknek, azt egyik videó sem mondja meg. Emberi használatról a cikk nem szól, ott kezdd a propolisz mellékhatásairól szóló oldallal.
Gyakori kérdések
Mi az a propoliszburok?
A fészek belső felületén lévő propoliszréteg, Spivak leírása szerint olyan, amilyet a vadon élő méhcsaládok az erdei fák üregében is csinálnak.
Kezelés a varroa ellen a propolisz?
Spivak szerint nem. Az algériai kísérletben tálban és egy tízméhes dobozban jó eredményt adott, de kaptárban még nem próbálták.
Le szabad kaparni a propoliszt?
Ahol útban van, igen, mondja Spivak, de a méheknek hagyni kell repedéseket, ahová ragaszthatnak.
Források
A videók leiratát gépi átíró programmal készítettük, a nevek és a számok pontatlanok lehetnek. A számokat a leirat szövegében szó szerint megkerestük, a hangot nem hallgattuk újra.
- Az algériai varroa-kísérletről szóló bemutató (Inside The Hive TV). YouTube: youtube.com/watch?v=7buQQ1cBSlA
- Marla Spivak rövid beszélgetése a Premier Bee-nél. YouTube: youtube.com/watch?v=bu6mewLc7Ko
- Marla Spivak hosszabb beszélgetése a propoliszról és a méhek egészségéről. YouTube: youtube.com/watch?v=KBSdvBj_phk
