Tartalomjegyzék
A mézgyűjtés egyik leghíresebb ábrázolása a spanyolországi Cuevas de la Araña sziklarajza, de a kora vitatott, ezért évszámot nem írunk. A méhviasz nyomát legalább 8500 éves kerámiában mutatták ki. A Magyar Katolikus Lexikon szerint az oklevelek Szent István kora óta említenek méhészeket, az 1370-es birtokper pedig a királyi méhészetről szól. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a méznek a 18. század elejéig alig volt versenytársa édesítőszerként.
A méz a méhek által a virágok nektárjából készített, nagyrészt cukrokból álló édes anyag. Arra, hogy az ember mióta gyűjti, nincs egyetlen biztos évszám, de vannak jól dokumentált nyomok, és vannak vitatottak is.
A sziklarajz Bicorpnál
A spanyolországi Bicorp (Valencia) közelében, a Hongares-szurdokban van a Cuevas de la Araña lelőhely: három szabadtéri sziklaalj, nagyjából 150 képpel, 1920-ban fedezték fel. A valenciai régió turisztikai oldala szerint az UNESCO 1998-ban világörökséggé nyilvánította, és a mézgyűjtés jelenete a levantei sziklaművészet egyik leghíresebb ábrázolása. A források annyit mondanak, hogy a kép mézgyűjtést ábrázol, a jelenet részleteit nem írják le.
A kora nem egyértelmű. Dams és Dams 1977-es Nature-cikkének címe „Spanish rock art depicting honey gathering during the Mesolithic”, vagyis a mezolitikumot (középső kőkor) említi. A Valencia City hírportál a lelőhely képeit neolitikusnak (újkőkor) nevezi, és nem írja meg, melyik kutatásra támaszkodik. Olvasható intézményi forrásban évszámot nem találtunk, ezért nem adunk meg.
Viasz a kerámiában
Roffet-Salque és munkatársai 2015-ös Nature-cikkükben több mint 6000 kerámiatöredéket vizsgáltak, több mint 150 óvilági régészeti lelőhelyről. A méhviasz jellegzetes vegyi ujjlenyomatát több európai újkőkori lelőhelyen kimutatták. A legkorábbi nyom egy törökországi lelőhely főzőedényeiben volt, a Kr. e. 7. évezredből. Az Exeteri Egyetem közleménye ezt „legalább 8500 éves” használatnak nevezi.
Ebből nem következik, hogy ott mézet gyűjtöttek vagy ettek: a cikk a viasz jelenlétét igazolja az edényekben, azt nem, hogy mire használták.
Méz és méhész a magyar oklevelekben
A Magyar Katolikus Lexikon szerint az oklevelek Szent István király óta többször említenek királyi és egyházi méhészeket. A lexikon néhány példát hoz:
| Év | Mit ír a lexikon |
|---|---|
| 1055 | I. András a tihanyi apátságnak 2 méhészt és 50 kaptár méhet adományozott |
| 1075 | egy rendelet szerint Ártánd község évente 12 akó (majdnem 1 tonna) mézet tartozik szolgáltatni a garamszentbenedeki apátságnak |
| 1255 | IV. Béla Buda vámjogát szabályozó rendelete a méz és a viasz behozataláról és a velük való korlátlan kereskedelemről is rendelkezik |
| 1370 | a lexikon szerint ez a királyi méhészet első írásos emléke: egy birtokperben 150 tanú vallomása szerint Bodwelge (Bod-völgye) helység a király méhészetének tulajdona volt |
Ebből nem következik, hogy az 1370 az első írásos emlék a magyar méhészetről: az 1370-es per a királyi méhészet tulajdonáról szól, a korábbi oklevelek pedig már méhészeket, mézet és viaszt említenek.
Édesítés a cukor előtt
Az Encyclopaedia Britannica szerint az ókoriak számára a méz szinte az egyetlen elérhető cukorforrás volt. Mézsört (mead) készítettek belőle, borral és más alkoholos italokkal keverték, Egyiptomban balzsamozásra használták, Indiában és más ázsiai országokban gyümölcsöt tartósítottak vele, süteményt és édességet készítettek belőle. A Biblia és a Korán is említi.
A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a méznek mint édesítőszernek és a viasznak mint a gyertya alapanyagának a 18. század elejéig alig volt versenytársa. A cukor magyarországi elterjedésének időpontjáról nincs forrásunk.
Ha a méz egészségügyi kutatásaira vagy kíváncsi, azokat a méz jótékony hatásáról szóló írásunkban gyűjtöttük össze.
Gyakori kérdések
Mennyi idős a mézgyűjtést ábrázoló sziklarajz?
Pontos évszámot nem lehet megadni, mert a források eltérnek. Egy 1977-es Nature-cikk címe mezolitikumról ír, egy valenciai hírportál neolitikusnak nevezi a lelőhely képeit.
Milyen régi a méhviasz használatának legkorábbi nyoma?
A 2015-ös Nature-cikk szerint a méhviasz nyomát több európai újkőkori lelőhelyen kimutatták, a legkorábbit egy törökországi lelőhelyen, a Kr. e. 7. évezredből. Az Exeteri Egyetem közleménye legalább 8500 éves használatról ír.
Mivel édesítettek a cukor előtt?
A Britannica szerint az ókoriak számára a méz szinte az egyetlen elérhető cukorforrás volt. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a 18. század elejéig a méznek édesítőszerként alig volt versenytársa.
Források
- Dams és Dams, 1977, Nature 268: 228-230, DOI 10.1038/268228a0
- Roffet-Salque és mtsai, 2015, Nature 527: 226-230, DOI 10.1038/nature15757
- Exeteri Egyetem, sajtóközlemény, 2015. november: news-archive.exeter.ac.uk
- Comunitat Valenciana, Cueva de la Araña: spanyol oldal, angol oldal
- Valencia City, a felfedezés 100. évfordulójáról: valenciacity.es
- Magyar Katolikus Lexikon, méhészet: lexikon.katolikus.hu
- Magyar Néprajzi Lexikon, méhészet: mek.oszk.hu
- Encyclopaedia Britannica, Honey: britannica.com
